Történet
Ausztria, Észtország és Norvégia városai viselik a címet
Az Európa Kulturális Fővárosai program minden évben a kulturális örökség gazdag szövedékét ünnepli Európa-szerte a különböző városok és régiók történelmi jelentőségének, kulturális életének és művészeti emlékeinek bemutatásával.
2024-ben az ausztriai Bad Ischl, a norvégiai Bodø és az észtországi Tartu kerül reflektorfénybe. Európa Kulturális Fővárosa nem csak nagy, forgalmas város lehet – idén a program történetének három legkisebb helye viseli ezt a címet.
Minden egyes hely az örökség, a történelem és a művészi innováció egyedülálló elegyét foglalja magában, bepillantást nyújtva Európa vibráló örökségébe. Látogassunk el virtuálisan mindhárom helyre, és fedezzük fel kulturális örökségüket!
Bad Ischl, Ausztria
Bad Ischl Ausztria alpesi Salzkammergut régiójában található. A tájegység 23 önkormányzatból áll, amelyek együtt viselik az „Európa Kulturális Fővárosa” címet.
Bad Ischl a császári történelméről híres fürdőváros. 1849-ben I. Ferenc József osztrák császár ezt a kisvárost választotta nyári rezidenciájául. A település elegáns építészete és festői tájai az Osztrák–Magyar Monarchia fényűzését és nagyszerűségét tükrözik.
Ferenc József és felesége, Erzsébet osztrák császárné (közismert nevén: Sisi) a nyarakat a Kaiservilla kastélyban töltötte.
1914-ben Ferenc József ebben a villában írta alá Ausztria–Magyarország hadüzenetét a Szerb Királyság ellen, amellyel kezdetét vette az I. világháború.
A régió azonban már jóval az I. világháború előtt fontos volt, hiszen gazdag bronz- és vaskori örökséggel rendelkezik.
Olyannyira, hogy Hallstatt tóparti falujáról a vaskor egy egész korszakát – a hallstatti kultúraként emlegetett időszakot (i. e. 850-500) – nevezték el. A 19. században egy nagy őskori temető feltárása során a közeli sóbányákhoz kapcsolódó szerszámok és egyéb tárgyi leletek kerültek elő.
A régió számos művészt megihletett. Közülük is kiemelkedik Gustav Klimt, aki a nyarakat az Atter-tónál (Attersee) töltötte, és számos, a tó természeti környezete által ihletett műalkotást festett.
Salzkammergutnak mint Európa Kulturális Fővárosának tervei négy területre összpontosulnak: hatalom és hagyomány, mozgásban lévő kultúra, Salzkammergut megosztása és „Globalokal”. E programok révén a Salzkammergut 2024 célja, hogy összekapcsolja az őskori, a birodalmi és a közelmúltbeli történelmet a jövővel.
Bodø, Norvégia
Háromévente az Európai Unión kívüli országok települései is meghívást kapnak, hogy pályázzanak az Európa Kulturális Fővárosa címre. Bodø Észak-Norvégiában található város. Ez a város a legészakibb fekvésű hely, amely valaha az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte.
Bodø az északi sarkkörön túl, lélegzetelállító tájak között fekszik, és körülbelül 50 000 lakosa van.
A 19. század elején a halászatnak és a hajóiparnak köszönhetően fejlődött faluból várossá. Bodøben működik a Norvég Királyi Légierő egyik bázisa, és itt található a Norsk luftfartsmuseum (Norvég Repülési Múzeum) is.
Ma Bodø ad otthont Norvégia első filmszínházának, az 1908-ban megnyílt Fram Kino mozinak. A város büszkesége a Bodø/Glimt labdarúgó klub is. Ez a legészakibb olyan klub, amely európai nemzeti bajnokságot nyert. A csapat ugyanis 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban is megnyerte a norvég bajnokságot, azaz az Eliteserient.
2024-ben Bodøben és egész Nordland régióban több mint 1000 eseményre kerül sor, amelyeknek középpontjában a fiatalok állnak.
E programok fő helyszíne Bodøben a 2014-ben megnyitott Stormen Kulturkvartalet (Stormen Kulturális Negyed) és annak koncertterme, színháza és könyvtára lesz.
Tartu, Észtország
Tartu Észtország második legnagyobb városa, amelyet az ország szellemi fővárosaként is emlegetnek. Az 1632-ben alapított Tartui Egyetem Észtország legrégebbi egyeteme.
Tartu története az 5. századra nyúlik vissza. A 7. századra a Toome-hegyen már erődítmények álltak, és a középkorban püspökvárnak is helyet adott.
A Toome-hegyen ma olyan nevezetességek találhatók, mint a tartui székesegyház, az Észt Legfelsőbb Bíróság és az Angyalok hídja.
Az évszázadok során Tartu svéd, lengyel és orosz uralom alatt állt, ezért több neve – Tarbatu, Dorpat és Jurjev – is volt. Észtország 1918-as függetlenné válása óta a város a Tartu nevet viseli.
Tartu élénk kulturális élettel rendelkezik. A Tartu Kunstimuuseum (Tartui Művészeti Múzeum) az észt művészet sokszínű gyűjteményét mutatja be, amely a nemzet különböző korszakokon átívelő művészi fejlődését tükrözi. Itt található az Eesti Spordi- ja Olümpiamuuseum (Észt Sport- és Olimpiai Múzeum) és a Tartu Linnaajaloo Muuseumid (Tartu Városi Múzeum).
Az 1870-ben alapított Vanemuine Színház Észtország egyik legrégebbi színháza.
2024-ben Tartu a „Túlélés művészete” koncepcióhoz kapcsolódó rendezvénysorozatot, kiállításokat és programokat tervez. Több mint 1000 eseményre kerül sor, amelyek olyan ismereteket, készségeket és értékeket tárnak elénk, amelyek a jövőben segítségünkre lesznek abban, hogy jó életet élhessünk.
A fő kép a következő képekből készült kollázs: David McGregor: „Bad Ischl and Traun River”, Frankemann: „Nyholmsundet” és Ireen Trummer: „Tartu kesklinn” – mindegyik kép forrása a Wikimedia Commons.
